Egyre csak gyűlnek, és gyűlnek az újragondolásra, felújításra, átfestésre váró bútoraim, mert egészen egyszerűen a fejemben gyorsabban pörögnek az események, mint a valóságban, és amikor fejben kigondolok egy átalakítást, már a következőn jár az eszem, elfeledkezve arról, hogy maga a megvalósítás az igazi lényeg!
Így, amikor meglátok egy újabb bútort, ami annyira, de annyira jó áron van, hogy egészen egyszerűen nem lehet otthagyni, és már tudom is mit fogok vele csinálni, és már alig várom, hogy megérkezzen, akkor jön a rideg valóság, és szegény bútor egy röpke fényképezés után eltűnik a padlás süllyesztőjében.
Régi bútoraim
Most előhalásztam - mármint gondolatban - ebből süllyesztőből szegény, árva, átfestésre váró bútoraim, hogy számot vessek, és számot adjak arról, hogy hogyan is állok velük.
Ezzel én magam is "rendezem a sorokat" a fejemben, és kényszerítő erejű lesz az a tény, hogy közhírré tettem a velük kapcsolatos terveim, tehát előbb-utóbb tényleg meg is kell azokat valósítsam! (Majd kérjétek számon!)
Az egyik legrégebben várakozó bútorom ez a varrógépasztalka.
A tervem, hogy ez lesz a dolgozó asztalkánk. Egészen egyszerűen azért nem fogtam hozzá, mert olyan nehéz, hogy nem tudom egyedül mozgatni, így az átalakításnak alaposabban neki kell készülni (férjet ugrasztani, kicipelni együtt, tetőről gondoskodni, ha ázna, majd a munka végeztével vissza kell pakolni a padlásra.)
A másik ez az ónémet komód, amin a Kicsi Ház bloggere, Szentgyörgyi Kata Bútortuning workshoppján kezdtem el dolgozni a Magnóliák Műhelyében. A workshop négy alkalma alatt sikerült megszabadítsam a festék egy részétől, de van még vele munka jócskán. Ez a kiskomód igazi szívügyem, Kata nagyon jó inspirációkat hozott nekem, hogy mit is lehet vele csinálni, én kicsit továbbgondoltam, remélem hamarosan sikerül befejezzem.
A következő kis éjjeliszekrényt pofátlanul alacson áron vettem, 1700,- ft volt darabja (párban vannak!). Egyszerűen nem tudtam otthagyni! Azért tetszik mert nagyon egyszerű vonalvezetésű, nagyon sima, nagyon dísztelen felületű, ezért kiváló alapja lehet mindenféle izgalmas bútordekorációs technika kipróbálásának. Még nincs meg a végleges tervem vele kapcsolatban.
Ez a barokkos ihletésű kisomód a legújabb gyöngyszeme padlás-műhelyemnek!
Szerintem tipikus utánzat, rétegelt lemezből készült, a felületén műgyanta bevonat van - helyenként sérülések, amiket ki kell majd javítsak -, szóval egy újabb kiváló alap, hogy az ember valami szépet alkosson. Nem kár befesteni, mert nem ér olyan sokat, nem igazi antik bútor, olcsón hozzájutottam, viszont gyögyörű a formája, szépek a lábai, és nagyon jó állapotban van. A fogantyúk is klasszak, azt hiszem, azokat megtartom.
Ezen kívül van még ez a bonanza etetőszék, amit rögtön használatba is vettünk, hogy legyen egy benti, meg egy kerti etetőszékünk, úgyhogy ezzel meg azért nem foglalkoztam.
Aztán itt vannak ezek a gyönyörű éjjeliszekrények is, amiket szintén szeretnék hamarosan befejezni, mert a nagy hálószoba-átalakítós projektem része. A jó hír, hogy az egyik már készen van, már csak az olyan utómunkálatokra vár, mint a fiókgomb felfúrása, fényképezés, képek átválogatása, bejegyzés megírása stb. A párját is szeretném hamarosan befejezni, és mindkettőt szépen betenni a hálószobába.
Mindezeken kívül szeretném megmutatni ezt a gyönyörű varrógépállványt is. Ezzel bevallom, fogalmam sincs mit szeretnék csinálni, mert ugye azért nem mindegy, hogy hova kerül, de őszintén szólva, ez így is szép, ahogy van!
Ééééés van még egy szép csillárom, egy bőr huzatú fotelem, egy kis ládás ülőkém, egy csomó régi képkeretem, egy natúr konzolasztalom, egy régi lavórtartó állványom, pár régi üvegem, amikből lámpákat szeretnék, kéne pár polcot készítsek a hálóba, szeretném lefesteni a beltéri ajtókat, és muszáj lefesteni kívülről az ablakokat; átrendezem, (igazából) berendezem a hálónkat, megbízást kaptam pár szék lefestésére és...
...most elhúztam dolgozni, gyertek vissza kb. 2 év múlva a következő bejegyzésre...
(Csak vicceltem!)