Ezt az asztalkát úgy árulták a vaterán, hogy " '20-as évekbeli konzolasztal". Krétafestékkel gondoltam kezelésbe venni
A bútor helye
Hogy valóban a 20-as évekből van-e vagy sem, azt nem tudom, de nekem megért 6000,-forintot.
A konyhában volt egy szégyenfoltom, ez a düledező "cipősszekrény", amin a főzéshez szükséges hagymát, és a kosárban a krumplit tárolom, mert sajnos nincsen kamrám.
Erre a helyre vettem ezt a kisasztalt, ami festés után ilyen lett.
Ha a szemeddel elindulsz a bútoron lefelé, akkor semmi különös, de ha leérsz...
Amibe elsőre beleszerettem, azok a lábai. Éppen csak egy kicsit kanyarodnak ki, egy egészen picikét, de ettől teljesen más az egész bútor hangulata.
A festés menete
A felületéről már elkezdett lepattogzani a régi réteg, ezért ott, ahol szükséges volt megcsiszoltam. Ami le akar jönni, az jöjjön. A többi részt békén hagytam, ott nem csiszoltam.
Úgy döntöttem, hogy az édes kis lábait kihangsúlyozandó, azokat nem fogom lefesteni, ezért maszkolószalaggal kiragasztottam.
Annie Sloan palettájáról az Old Ochre-t választottam. (Annie Sloan Chalk Paint™). Úgy gondoltam, hogy ez jól fog menni a sötét színű konyhabútoromhoz, hoz egy kis világos frissességet.
Az Old Ochre egy sötét fakó krém szín, cseppet sem vaníliás, hanem kicsit szürkés, koszos krémnek mondanám.
Egy szűz dobozt nyitottam fel.
A tetejét sem festettem, hogy ellensúlyozzam a szintén festetlen lábakat.
Ennyit használtam el a dobozból miután két rétegben festettem.
Waxolás
Bár nem jellemző rám, ezúttal csak színtelen, Clear Wax-ot használtam.
Imádom a lábait!
Ezeket a barnán maradó részeket finom csiszolás után felfrissítettem egy kis lazúrral. (Sadoline vastaglazú rusztikus tölgy színben.)
Ilyen volt- ilyen lett!
Konzolasztal krétafestékkel festve!
Már csak a helyére kell tenni. :)